Az MLSZ Játékvezetői Bizottsága Karakó Ferencre bízta a Paks felcsúti vendégjátékát – neki ez már a második mérkőzése volt a Tolna vármegyeieknek a szezonban.
Bár akadtak jól megoldott szituációk, a találkozó sajnos ismét egy súlyos, eredménybefolyásoló tévedésről marad emlékezetes.
A mérkőzés kulcsjelenete: Elmaradt büntető a 79. percben
Gyurkits ziccerben, a kapuval szemben állva lendítette a lábát, amikor Szolnoki belépője kibillentette az egyensúlyából, így a labda mellészállt. A VAR-szobában Urbán Eszterék meglepően gyorsan továbbléptek az eseten, a közvetítésben pedig elhangzott a megszokott fordulat: „minimális kontakt miatt nem járt tizenegyes.”
Lépjünk túl a sablonokon, és nézzük a szakmai valóságot:
• Mi az a „minimális kontakt”?
A szabálykönyv nem ismeri ezt a kifejezést – ez csupán egy kényelmes búvóhely a felelősségre vonás elől.
• A dinamika törvényei:
Lövőhelyzetben egyetlen apró koccanás is elég ahhoz, hogy a támadó elveszítse az egyensúlyát.
• A csatár logikája:
Egy kapuval szemben álló támadó 99%-ban gólt akar lőni, nem feldobni magát. Ha elesik vagy ront, annak nyomós oka van.
• Az edző dilemmája:
Hogy magyarázom el a védőmnek, hogy megrúghatod ellenfeled, de csak minimális legyen a kontakt?
A döntés egyértelműen hibás: a Pakstól elvettek egy jogos büntetőt.
Vitás helyzetek és ítéletek a mérkőzés folyamán
• A büntetőterületen belüli döntések (6’ és 21’):
Német elütéséért a 6. percben Karakó helyesen ítélt tizenegyest – bár Kovácsik azonnal VAR-vizsgálatot kért, az ellenőrzés gyorsan igazolta a spori döntését. A 21. percben Haraszti próbált tizenegyest kiharcolni, ám a védő tisztán a labdát érte, így Haraszti rúgott belé. Büntető helyett kifelé járt volna szabadrúgás; a VAR ezt hosszas elemzés után szintén helybenhagyta.
• Fizikális párharcok és a fizikai kontaktok kezelése:
A sérülések miatti játékmegállítások (Golla összefejelése, majd a fejét ért labda) szabályosak és indokoltak voltak. Üdítő előrelépés volt, hogy a 74. percben Karakó végre lefújta a Colley elleni folyamatos gyötrést – emlékezhetünk, akadt olyan spori a bajnokságban, aki dacból egyetlen faultot sem adott meg a csatárnak, majd inkább kiállította.
• Játékvezetői mulasztások és fegyelmezés:
A 47. és 66. percben egy-egy paksi szabálytalanság felett hunyt el a szem ellátása. A 88. percben Karakó szöglet helyett kirúgást ítélt, ami miatt a paksi kispadon Andrić sárgát kapott. Ahogy a legendás Palotai Károly tanította: „A legjobb fegyelmező eszköz a jó ítélet.” Ha nincs bírói tévedés, nincs reklamálás sem.
• Jó helyzetkezelés (82’):
Amikor egy második labda került a gyepre, Karakó azonnal megállította a játékot, majd labdaejtéssel folytatta. Ezt azért fontos kiemelni, mert tavaly Derdák egy kísértetiesen hasonló szituációból képes volt kiállítást kreálni – most legalább a legegyszerűbb szabályt sikerült csont nélkül alkalmazni.
Összegzés
Karakó Ferenc és a VAR-kocsit irányító Urbán Eszter a 79. percben eldöntötték, hogy nem vállalják be a nyilvánvaló büntetőt.
Ahelyett, hogy a szakmaiságot képviselnék, a játékvezetők ismét egy semmitmondó, megfoghatatlan magyarázat mögé bújtak.
Ez sajnos ma a magyar bírói kar valósága.