A világ azonban nagyot fordult, és az utóbbi években Fenyvesi bebizonyította, hogy igenis számolni kell vele a megyei elitben. Ennek gyümölcs mostanra érett be, így az elnökség a következő bajnoki évre őt nevezte az NB III-as játékvezetők közül az utánpótlás keretbe, ahonnan sok munkával és kevés szerencsével alkalma lehet bekerülni az országos játékvezetők közé.
A csibész tekintetű Fenyvesi idén múlt 28 éves, éppen a legjobb korban van ahhoz, hogy rangosabb feladatokat kapjon a játékvezetésben. Csaknem tíz éves játékvezetői pályafutása során az első kezdeti években azonban koránt sem volt biztos, hogy számára kikövezett út vezet a csúcsra, hiszen pályafutásának első öt évében még aktív labdarúgóként nem a síp jelentette számára az igazi vonzerőt.
- Korábban elsősorban hobbiként gondoltam a játékvezetésre, és a labdarúgást inkább játékosként éreztem közel magamhoz. Több csapatban is megfordultam, főleg a BLASZ I.-ben és a Megye II-ben. Ezek közül nevesebbek a TF, az RKSK, a Péteri és a Maglód II. voltak?- emlékszik vissza labdarúgó pályafutására Fenyvesi. Az igazi vízválasztót bevallása szerint a 2005-ös év jelentette, amikor el kellett döntenie, hogy a labdarúgók, vagy a símesterek csapatát erősíti a jövőben.
- A Játékvezető Bizottság vezetői többször is jelezték, hogy nem támogatják azokat, akik a sípolás mellett fociznak is. Ennek oka érthető, hiszen a labdarúgásban nem csak az állandó sérülés veszélye áll fenn, de a meccsek miatt nem is tudnak rugalmasan számítani az emberre. Ekkor nyomatékosították, hogy választanom kell, egy fél évre visszahelyeztek a Megye III-ba. El kellett döntenem, hogy hogyan tovább a jövőben, és mivel labdarúgóként már nem láttam nagy távlatokat magam előtt, a játékvezetés mellett döntöttem.?
Döntésének pozitív eredménye lett, hiszen három bajnoki év alatt jutott el a megyei keretek csúcsára és lett az NB III-ban stabilan működő játékvezetők keretének tagja. Labdarúgó múltjából azonban sikeresen profitál, hiszen könnyen kommunikál a játékosokkal és el tudja magát fogadtatni a játéktéren. Stílusát sokan Arany Tamáséhoz hasonlítják, hiszen a játéktéren nem elsősorban lapokkal, hanem szóban fegyelmez, és mivel könnyen különbséget tesz a csibészség és az alattomosság között is, ítéleteit elfogadják, a lapoknak pedig megfelelő súlya van, ha alkalmazza azokat.
Fenyvesi a megyei labdarúgás egészében elfogadtatta magát, hiszen mind a Szövetség honlapján, mind az Elnökség felé folyamatosak a pozitív visszajelzések működéséről. ?Természetesen örülök, hogy a szakvezetők és a játékosok is elismerik a munkámat. Jól esik, hogy az interneten kisebb-nagyobb rendszerességgel megkeresnek játékosok, vagy edzők és esetleg megköszönik a munkámat. Persze nem ez a cél, de nagyon nagy motivációt jelent és ezen a szinten szerintem ez nem is szokványos. Rázós meccsem ezért az utóbbi időben nem is volt, talán egyszer csak egy néző okozott kisebb problémát, amit a csapattagok korrekten le is rendeztek. Úgy gondolom, hogy a csapatok érzik, ha partnerként kezelem őket és ilyenkor ők is megadják azt a segítséget, amivel jól le tudjuk hozni a meccseket.?
A Fenyvesi név a Pest megyei labdarúgásban már jó ideje jól cseng, hiszen Szabolcs bátyja Arnold is a sípmesterek táborát gyarapítja. A két testvér az évek során folyamatosan segítette egymást, a fizikai teszteken rendszeresen kiemelkedő teljesítményt nyújtottak. A testvérpár idősebbik tagját tartották érdemesebbnek, és neki jósoltak nagyobb karriert, de Arnold családi okok miatt egy ideig felfüggesztette működését, illetve alsóbb osztályba kérte magát. Öccsét azonban továbbra is arra ösztökélte, tegyen meg mindent annak érdekében, hogy minél előrébb jusson, illetve ő maga is visszatért a megyéhez, s ma már a megyei első osztály oszlopos tagjának számít. A testvérek között egészséges rivalizálás nem áll fenn, hiszen külön osztályokban működnek, Szabolcs pedig minden körülmények között bizalommal fordulhat testvéréhez.
?Arnold elismeri a képességeimet és sokat segít nekem. Amikor szükséges mindig biztat, és ha reménytelennek is hittem a helyzetemet, átsegített a holtpontokon.?
Fenyvesi Szabolcs UP játékvezetőként felelősséget és lehetőségeket is kapott, melyekkel élnie kell a jövőben. ?Most kissé talán jobban összpontosul rám a figyelem, így természetesen a felelősség is nagyobb. Ez nem csak a megye képviseletét jelenti, hanem a működés minőségével is kapcsolatos, hiszen rajtunk keresztül ítélik meg a többi kollégát is. Nem fogok változtatni a stílusomon, továbbra is így szeretném végezni a munkámat, viszont folyamatosan tanulni, tapasztalatokat szerezni, és csiszolódnom kell. Az országos keretből kaptam instruktort, Hazafi Miklós figyel rám ezentúl Ádám Mihály elnök úr helyett. Tudomásom szerint ez sem túl szokványos, tehát ez is pozitívum számomra. Egyébként Ádám elnök úrnak is sok köszönettel tartozom, remélem ezen túl is számíthatok majd rá. Csakúgy, mint az Elnökség többi tagjának, akik egy emberként támogattak eddig is. Külön köszönöm Székely Ferencnek, akinek tanácsai mindig előremutatóak és tanulságosak számomra. Nagyon fontosnak tartom, hogy az UP kerettagsággal megadatott a lehetőség, így az országos kerettel együtt edzek. Bedével, Kassaival együtt végezhetjük Stamler Péter izzasztó gyakorlatait, ami egy magamfajta fiatalnak hatalmas motivációt jelent. Hiszem, hogy egy játékvezető célja a minél magasabb szintre jutás, és az adott szinten történő maximális megfelelés. Ha pedig ott vagy, akkor élned kell minden adódó lehetőséggel, én pedig szándékaim szerint mindent megteszek a céljaim érdekében.?