Angliában a labdarúgás alakulására két fontos társadalmi fejlődés volt hatással: a vasúthálózat kiterjedése, amely megkönnyítette az utazást, és a szombati félnapi munkanap bevezetése. A XIX. század végére kiterebélyesedett a labdarúgás, szervezett formát öltött a különböző nemzeti szövetségek létrejöttével. Ennek a fejlődésnek a hullámai elérték hazánkat is: a tizenkilencedik század utolsó évtizedében már ismerték, sőt játszották is a labdarúgó játékot Magyarországon, de - ekkor még - minden különösebb rendszer és szabályok alkalmazása nélkül. Ennek ellenére a játék a magyar sporttársadalmat meghódította. Hasonlóan Angliához, nálunk is a tornatanárok és a diákok hódoltak elsőként a fut- balldivatnak. Végül is 1897- 1900 között 57 (!) nemzetközi, 63 fővárosi csapatok közötti, 20 fővárosi és vidéki csapatok közötti mérkőzésre került sor.

Csupán jelzésként még néhány adat:

• 1897. május 9. - első nyilvános mérkőzés;
• 1897. október 31. - első nemzetközi mérkőzés (BTC—Vienna Cricet and Football Club);
• 1900 ősz, a „Törekvés Football Club 1900" megalakulása.
• 1901. január 19. Az MLSZ megalakulása, ugyanebben az évben: — első versenykiírás: — a játék- szabályok magyar szövegezése; — az első (nem hivatalos) magyar válogatott mérkőzés
• (1901. április 11.); - 1902. - első szövetségi közgyűlés; — első osztrák-magyar mérkőzés (1902. október 12.); -
• 1903. október 10. — megalakul az Ifjúsági Labdarúgó Szövetség (ILSZ); 
• 1905. Az amatőrszabály megalkotása. Új játékszabályok magyarázatokkal.
• 1906. Belépés a FIFA-ba.
• 1909. május: FIFA-kongresszus Budapesten.
• 1912. Első részvételünk az olimpiai labdarúgótornán Stockholmban.
• 1914. július 23. Az első világháború kitörése.
• 1916. MLSZ „Hadi Kupa" bajnokság beindítása.
• 1917. május 29. Megalakul a Bírák Testületé...

Az MLSZ és a BT megalakulása közötti több mint másfél évtizedben változás változást követett, s azt is elmondhatjuk, hogy időnként nem volt zavartalan a szövetség és a bírák kapcsolata. Sokszor került „napirendre" az a kérdés: hol van a bírók helye a labdarúgás szervezetében; s ez, bármilyen furcsán is hangzik, — az önállóság éveit leszámítva — mindig visszatérő kérdéssé vált. Az okát abban találjuk, hogy a különböző testületek, bizottságok mind jogot szerettek volna formálni a játékvezető irányítására, ellenőrzésére.

Már az első „tanácsülések" foglalkoztak a bíráskodással, kimondták: a bírót és határbírákat a szövetség küldi ki, akik nem lehetnek tagjai a mérkőző egyesületeknek.
Bírói képesítést azok szerezhettek, akik a szövetség „bíróvizsgáló bizottsága" előtt mind az elméleti, mind a gyakorlati vizsgán megfeleltek.

Ennek a bizottságnak a tagjai: Gillemont Ferenc (1916- ban elesett az első világháborúban), Horváth Ferenc, Pobuda Tivadar, Harsádi József, Kárpáti Béla, és Speidl Zoltán.

Az első vizsga időpontja: 1901. augusztus 10.

Az első képesített bírák: Herczog Ede, Pozsonyi Imre, Jónás Alfréd, Schubert Emil, és Procskó Mihály.
Az első bajnoki mérkőzést a BTC-BSC között 4-0 (1-0) a Millenáris-pályán Speidl Zoltán vezette.

1903-ban a szövetség életre hívja - keretén belül - bíróbizottságát, melynek elnöke Füzesséry Árpád.

Az első nemzetközi mérkőzéseket Ordódy Béla (1903), Horváth Ferenc (1904), Herczog Ede (1905), Fehéry Ákos (1906), Hajós József (1907) vezették.

1910-ben merült fel az önálló bírótestület megalakításának szükségessége, de erre még hét évet várni kell.