Norvégiában értetlenkednek, Magyarországon azt mondják, végre egy mérkőzés, amelyen olyan játékvezetői ítéletek születtek, amelyek nekünk kedveztek. Még mielőtt belemennénk a részletekbe, gyorsan jegyezzük meg: az, hogy két sorsdöntő játékhelyzetben is a Ferencvárosnak kedvező ítélet született a Molde FK elleni Bajnokok Ligája-rájátszás szerdai első mérkőzésén (3–3), még nem jelenti azt, hogy a spanyol bíró, Carlos del Cerro Grande rosszul döntött. De menjünk sorjában!

Moldéban hiába alakult sokáig minden a Ferencváros elképzelései szerint, a norvég bajnok ledolgozta kétgólos hátrányát, majd amikor Miha Blazic hibája után Leke James került helyzetbe, lövése után a labda az egyensúlyát elveszítő, eleső Ihor Haratin kezét találta el. A hazaiak büntetőt reklamáltak, a spanyol játékvezető azonban mutatta, a labda a felkarral találkozott, és bár a VAR-rendszer segítségét is igénybe vette, az ítéletét nem változtatta meg, így szöglettel folytatódott a mérkőzés.

„Talán azzal kezdeném, nyártól a FIFA hozott a kezezéssel kapcsolatban egy pontosítást, amelynek a lényege, ha a labda ott éri a felkart, ameddig a rövid ujjú mez ér, az nem számít kezezésnek – mondta a norvégok által reklamált büntetőről Szabó Zsolt, aki 321 NB I-es találkozón bíráskodott, és 1999–2011 között tagja volt a FIFA-játékvezetői keretének. – Egyértelmű, hogy Ihor Haratin abban a helyzetben elcsúszott, onnantól koordinálatlan a mozgása: a szándékosság nem vetődhetett fel, vagyis vétlen volt a kezezés. Mivel »rászóltak« a spanyol bíró fülére, kiment megnézni a visszajátszást, de nem változtatta meg a döntését. Jól helyezkedett, mutatta, a felkart találta el a labda, és mert a videó nem mutatott mást, mint amit elsőre látott, szöglet következett. Jó döntést hozott, ugyanakkor nem tagadom, amikor elment megnézni a visszajátszást, volt bennem egy kis félelem, hiszen ha kihívják a bírót, többnyire megváltoztatja a döntését – ezúttal nem ez történt.”

Ami a másik, sokat vitatott döntést illeti: már 3–2-re a Molde vezetett, amikor Olekszandr Zubkov a tizenhatos jobb oldali sarkához közelítve lövésre szánta el magát, és Carlos del Cerros Grande úgy látta, a labda Ola Brynhildsen kezén csattant. Ennél a játékhelyzetnél elmaradt a videózás, a spanyol büntetőt ítélt, és Ihor Haratin magabiztosan lőtt a hálóba.

„Többször láttam az esetet, de a videó sem mutatja meg egyértelműen, a norvég játékosnak melyik kezét találta el a labda – folytatta Szabó Zsolt. – A spanyol bíró mutatta, ahogy kifordult, a bal kezet találta el, ráadásul jelzésértékű, a hazaiak játékosa éppen azt a kezét teszi hirtelen a háta mögé: ilyen reakció akkor történik, amikor ha nem is szándékosan, de kezezett, a labda elmozdította a helyéről. Nem szabad elfelejteni, a videoszobából akkor szólnak, amikor az ott ülőnek az a véleménye, rossz döntés született, ám ezúttal nem avatkoztak közbe. Nincs olyan lassítás, ami perdöntő lenne, ám az apró mozaikokat összerakva azon a véleményen vagyok, nem született nyilvánvalóan rossz döntés, elfogadható az ítélet. Hogy mi számít kezezésnek, azt jó néhány szempont határozza meg. Amikor úgymond »megnagyobbítod« a karoddal a tested, az egyértelmű kezezés, de az is, ha nem természetes helyzetben, mondjuk felugrás közben a fejed felett találja el a labda. Ám ha esetleg fél méterről a kezedre csúsztatnak, nem kell büntetőt ítélni. És szeretnék még valamit megjegyezni: mindenki erről a két játékhelyzetről beszél, ugyanakkor a Ferencváros végig sportszerűen futballozott, egyetlen egyszer sem reklamált, az első félidőben csak egyszer szabálytalankodott. Ha úgy alakult volna, hogy játékosai folyamatosan reklamálnak, nem zárható ki, a játékvezető bizonyos kétes játékhelyzetekben neki kedvezőtlen döntést hoz. Amikor sportszerűek vagyunk – márpedig a Fradira ez a korábbi BL-meccsein is jellemző volt –, az akár előnyt is jelenthet egy-egy kétes helyzetben.”

A KEZEZÉS

Szabálytalanság, ha egy játékos:

• szándékosan kezével/karjával érinti a labdát, beleértve, ha a keze/karja a labda felé mozog;
• szándékosan vagy nem szándékosan gólt szerez az ellenfél kapujába a kezével/karjával, beleértve a kapust is;
• szándékosan vagy nem szándékosan a kezével/karjával vagy egy csapattárs kezével/karjával érinti a labdát, s utána egyből:
– gólt szerez;
– gólhelyzetet teremt;
• kezével/karjával érinti a labdát, amikor:
– a keze/karja a testét természetellenesen nagyobbá teszi;
– a keze/karja a válla szintje felett/magasabban van (kivéve, ha a játékos szándékosan játssza meg a labdát, amely azután a kezét/karját érinti).

A fenti szabálytalanságok akkor is érvényesek, ha a labda közvetlenül egy közelben lévő másik játékos fejéről vagy testéről (a lábfejét is beleértve) érinti egy játékos kezét/karját.

A fenti szabálytalanságokat kivéve, általában nem szabálytalanság, ha a labda érinti egy játékos kezét/ karját:

• közvetlenül a játékos saját fejéről vagy testéről (a lábfejét is beleértve);
• közvetlenül egy közelben lévő másik játékos fejéről vagy testéről (a lábfejét
is beleértve);
• ha a kéz/kar a testhez közel van, és nem teszi a testet természetellenesen nagyobbá;
• amikor a játékos elesik, és a kéz/kar a test és a talaj között van támaszként, de nem a testtől oldalirányba vagy függőlegesen kinyújtva.

A büntetőterületen kívül a kapusra ugyanazok, a labda kezezését érintő korlátozások vonatkoznak, mint bármely más játékosra. Amennyiben a kapus a saját büntetőterületén belül kezezi a labdát, amikor az nem megengedett, akkor közvetett szabadrúgást kell ítélni, és nincs fegyelmezési szankció. Ha a játék újrakezdése után kétszer érinti a labdát, mielőtt más játékos érintette volna, s ezzel megakadályozza az ellenfél ígéretes támadását vagy gólszerzési lehetőségét, szankcionálni kell.