A sajtóban több érv is elhangzott azzal kapcsolatban, hogy miért kellett volna megadni a kisvárdai találatot, a rendelkezésre álló képi bizonyítékok azonban azt mutatják, hogy helyes játékvezetői döntés született a mérkőzésen.

A VOL-rendszerrel behúzott vonalak azért látszanak a televíziós felvételeken görbének, mert a VOL-technológia a lesvonalakat hozzátorzítja a kameraobjektív torzításához. Az optika tudományában az objektív torzítása, szakkifejezéssel élve az ún. képmezőelhajlás jelensége egy közismert jelenség. Az ominózus jelenetnél maradva a leskamera kimerevített képéből elég csak megnézni a büntetőterület két, alapvonalra merőleges vonalát, mely a valóságban egymással párhuzamos, azonban a tévéképernyőn keresztül nézve már korántsem tűnik annak.

Ráadásul az is tudvalevő, hogy a játéktér talaja sem teljesen sík, a vízelvezetés miatt általában domború, mely miatt a VOL-rendszer a berajzolt lesvonalat a pálya domborulatához is hozzágörbíti, azaz az emiatt jelentkező optikai torzulást is korrigálja a program matematikai műveletek, bonyolult számítások sorozatának eredményeként. És minden hiedelemmel, minden rosszértelmű célzással ellentétben azt is szögezzük le, a vonalakat nem a VOL-t kezelő személy, hanem maga a lesvonal technológia, a program „húzza be”.

Ennél a szituációnál maradva egyébként a gólszerző játékos, Herdi Prenga és az utolsó előtti védő vonala között a leshelyzet szempontjából nézve igen jelentős, a VOL által mért 20 cm-es különbség van, tehát a VAR beavatkozás helyes és teljesen indokolt volt.

Idézet a játékhelyzetet elemző egyik cikkből: „A közvetítés során bemutatott vonalazás is már egyértelműen téves, ugyanis a játékosunk kezéhez húzza meg a sárga, azaz a lest jelző vonalat. Csakhogy kézzel nem szerezhető érvényes gól, tehát a vonalazás eleve helytelen. Elképzelhető, hogy a gólt szerző játékosunk keze azon a képen az előtte helyezkedő ferencvárosi labdarúgóhoz képest előrébb van, de a kamerához viszonyítva még közelebb helyezkedő ferencvárosiakhoz képest nem, viszont a lesszabály ezt nem veszi figyelembe, így biztosra vehető, hogy téves döntés született.”

Ez a megállapítás egyértelműen téves, hiszen az IFAB még 2020-ban egyértelműsítette és rögzítette a játékszabályokban, hogy a kezezés szempontjából a váll nem része a karnak. Ezért ez egy olyan testrész, amellyel szabályosan lehet gólt szerezni, és ennek megfelelően kell figyelembe venni a leshelyzet elbírálásánál. Így a váll vonala volt ebben az esetben a leshatár (és nem a játékos behajlított karja, könyöke).

A VAR-rendszer a pályán történt egyértelmű és nyilvánvaló játékvezetői/asszisztensi hibák kiküszöbölésére szolgál. Több komoly nemzetközi bajnokság példája alapján is határozottan kijelenthető, hogy a gyors, modern labdarúgásnak egyáltalán nem érdeke, hogy nagyon nehezen megítélhető szituációkban (nem a kisvárdai esetről beszélve) szinte alig észrevehető hajszálnyi különbségek, milliméterek döntsenek. Annál is inkább sem, mivel egyetlen hitelesített VOL-rendszer sem alkalmas erre.

A Premier League idei szezonja előtt éppen az ilyen anomáliák miatt változtatták vastagabbra a leshatár vonalát, illetve az IFAB előtt is napirenden van a les szabályának módosítása a gyakran idézett és bölcs megfontolás érvényre juttatása okán, hogy „minden kétséget a támadócsapat, a támadójáték javára kell értékelni”.

Éppen ezért nálunk, tanulva a nemzetközi hibákból, már eleve ilyen vonalvastagságot alkalmaznak a leshelyzetek megítélésénél. Mindent összevetve félremagyarázhatatlanul megállapítható, honi bevezetése óta a VAR rendszer nagyon jelentős mértékben csökkentette az élvonalbeli mérkőzéseken a játékvezetői hibák számát, azaz a VAR-rendszerről vitathatatlanul elmondható: igazságosabbá teszi a játékot, mely megítélésünk szerint minden futballszereplő elemi érdeke!