Vétóval legénykedtek – 90 éves bíróbotrány

Történelem

1930-11-13 14:01:54

Retró - 2020.11.13 - forrás: nso.hu
Forrás: nso.hu - Retró - 2020.11.13

A botrányos bíráskodás került terítékre a magyar futballban 1930 novemberében, az MLSZ elnöksége azzal fenyegetőzött, hogy megszünteti a Magyar Futballbírák Testülete (BT) autonómiáját, amire végül nem került sor, ám a játékvezetők kaptak hideget-meleget.

A Sporthírlap 1930. november elsején közölte, hogy „ha a Bírótestület nem tudja megállítani a mostani lecsúszási folyamatot, ez a BT autonómiájába kerülhet”. Az információ alapja, hogy az MLSZ „súlyos szemrehányást tett”  a Magyar Futballbírák Egyesületének (BT), hogy csak húzza-halasztja Majorszky Ferenc és Viczenik Ede ügyét, nem tárgyalja a fegyelmijüket.

Viczenik a Ferencváros–Rapid (1:0) Közép-európai Kupa-mérkőzés nyomán került a támadások kereszttüzébe. A Fradinak az első meccs (1:5) után nem sok esélye maradt a visszavágásra, ám Viczenik partjelzőként mindent megtett, hogy legyen. „Egész hibásan fogta fel a hivatását és szabályos helyzetekben is serényen integetett – a Ferencváros mellett. A határbíró szereplése határozottan disszonáns akkord volt ezen a végeredményben előre »elveszett« mérkőzésen. (...) Túlzott és felesleges »jóindulatát« a ferencvárosi hívők sem fogadták örömmel”.     

Majorszky működését a III. ker feljelentése nyomán, Viczenik lengetését pedig hivatalból tárgyalta volna a fegyelmi bizottság.

Az MLSZ elnökségi ülésén  „eme kirívó esetektől eltekintve, általánosságban is tanácskozás folyt a bíráskodás nívósüllyedéséről a sok rossz bíróról, a közönség magatartásáról és a »hülyézésekről«, amik az MLSz szerint a rossz bíráskodás következményei”. A szövetség szigorú volt, felvetette, hogy „ha nem tudják megállítani ezt a lecsúszási folyamatot, akkor az önállóságnak a kérdését is fel fogja vetni az MLSz, ami annyit jelent, hogy a bíráskodás ügyét visszaveszik az MLSz keretei közé”.     

Szóba került, hogy a bíráskodás nívóját azzal javítanák, hogy  „az intelligens középosztályt hatásos propaganda útján fogják megnyerni a bíráskodásra”, a köztisztviselőkre, a postásokra és a testnevelési Főiskola hallgatóira gondoltak elsősorban, hogy miért éppen rájuk, nem tudni.

Nem csupán a legmagasabb osztályban akadtak kirívó esetek bírói oldalról. Szintén a Sporthírlap számolt be arról, hogy példátlanul járt el a Valéria SC–KTK meccsre kiküldött bíró. Aznap, október 26-án egész nap ömlött az eső (az Üllői úton a válogatott csúszkálva ért el 1:1-es döntetlent Csehszlovákia ellen), a tartalékcsapatok mérkőzésére érkező Tőkés játékvezető alkalmatlannak minősítette a játékteret, és elnapolta a játékot. A nagy csapatok is időben készen álltak a játékra, „Friedmann-Fodor úr azonban – az első csapatok mérkőzésére kiküldött szövetségi bíró – nem jelent meg”. Ezzel együtt a BLASZ-ba befutott a szabályos bírói jelentés a pálya használhatatlanságáról, ami valóban érdekes. Ennek nyomán „a Valéria SC kártérítést követel a BLASz-tól. A követelésben kifejti a Valéria, hogy ő bizony kifizette a rendőrségi díjat, meg a különböző propaganda- és pályakarbantartási költségeket, meg bírói díjat, tessék azt neki visszatéríteni”.     

A BLASZ vállalkozott rá, hogy kideríti az igazságot, de Friedmann-Fodor a tárgyaláson sem jelent meg.

Ezek után nem csoda, hogy a klubok egymás után éltek a vétó lehetőségével. A Sabaria Boronkai Gáborból nem kért a Hungária elleni meccs előtt, a Bocskai Gerő Ferencből a Kispest ellen készülve. Vétójuk nem ért célt, mindkét klubot fegyelmivel fenyegette meg a profiszövetség (PLASZ), és megismételte korábbi határozatát: „A bíróküldés ellen való utólagos felszólalás és főképpen a vétózásnak nyilvános kiteregetése szigorúan tilos.”     

Mindkét meccsre szövetségi ellenőrt küldtek ki. Szombathelyen (3:1-re nyert a Hungária) Vámos Soma ellenőr kijelentette, hogy „Boronkay ellen semmi kifogást sem lehet emelni”, Debrecenben pedig „Gerő közepesen vezette a meccset, egy kis jóindulat határozottan észlelhető volt ítéleteinél a Bocskai javára”. A vétó tehát mégsem volt teljesen eredménytelen, ráadásul a Bocskai 5:1-re nyert. Mintha követték volna a Nemzeti Sportban is gyakran megjelenő óvszerhirdetést: „Ne legénykedj Vétó nélkül!”     

A szabályok egyébként lehetőséget adtak arra, hogy egy-egy klub indexre tegyen bírókat, ám csak a küldés előtt. „Az utólagos vétózás nemcsak jog- és szabályellenes, nemcsak sportszerűtlen és illojális a jóhiszemű ellenféllel szemben, hanem gyanúsításokra is okot ad és mindenképpen kútmérgező hatású” – írta a Sporthírlap.

Közben sor került Majorszky és Viczenik fegyelmijére. Pontosabban Majorszky esetében csak került volna, a tárgyalást ugyanis elhalasztották, mert a bíró „vasárnap Bécsben az osztrák–svéd válogatott mérkőzést vezeti, és nem szabad őt, hogy is mondjam ... Szóval, nem szabad felborítani a lelki egyensúlyát, az önbizalmát. Persze...”  – morfondírozik az újságíró. Az osztrákok egyébként 4:1-re győztek a Hohe Wartén, s „Majorszky kifogástalan bíró volt”.     

Viczenik megjelent a tárgyaláson, de „határozottan rossz néven veszi, hogy háborgatják, ő fővárosi tisztviselő, most áll kinevezés előtt, feltűnő és kellemetlen neki a hivatalban, hogy a lapok vele ilyen ügyekkel kapcsolatban foglalkoznak. »Sietek – mondja –, egy jó tarokkpartit hagytam ott a kávéházban«.”     

Megúszta büntetés nélkül, hogy „hazalengetett” a Fradi–Rapidon, de a BT nagy változtatásra szánta el magát, bevezette a titkos bíróküldést. Olyannyira, hogy „még azt is titokban tartotta a Bírótestület, hogy kik közül kerülnek ki a profimérkőzések bírói”. A szabály, hogy  „negyedórával a játék megkezdése előtt jelentkezni fog a bíró az egyesületi vezetőknél és hivatalosan igazolja, hogy őt küldték ki a mérkőzés vezetésére”.

A profiszövetség és az alszövetségek határozottabbak volta, mint az MLSZ, fel kívánták mondani a bírótestülettel kötött kartellt, létrehozva a profi bírói alosztályt, a keret tagjai – a tervek szerint – 50 pengőt (ma: 41 500 forint) kapnának meccsenként. „Ettől a díjazástól azt várják a futballvezérek, hogy a bírók úgy elméletileg, mint gyakorlatilag alaposan felkészülnének a mérkőzések vezetésére, és nagyon vigyáznának, hogy sportszerű és igazságos ítélkezések révén minél több nagy meccset vezethessenek, és így tekintélyes mellékkeresetre tegyenek szert”  – így az érvelés.

A BT tagjai csak kapkodták a fejüket, nem tudták, mit csináljanak, olyannyira, hogy  „BT–MLSz-konferenciát nem tartották meg, mert a Bírótestület nem készült fel”.  Viszont kapott hat hét haladékot. Ennek lejárta után a Sporthírlap a BT hivatalos határozatai között tallózott, benne, hogy az elnökség „ismételten figyelmezteti a mérkőzést vezető bírákat, hogy a csapatokkal együtt jelenjenek meg a pályán, mert késedelmeskedés esetén fegyelmi eljárás alá vonatnak”, és arra is, hogy „a rendező egyesülettől tartaléklabdát kérjenek és azt a játéktér közelében helyezzék el, hogy szükség esetén nyomban kézhez kapható legyen”. Kétségtelen, az alapoknál kezdték.

Mindenesetre az őszi szezon végéig nem történt változás, maradt a BT. A Sporthírlap remélte, hogy a tavaszi rajtig történik valami, ám a téli szünetben elcsitultak a hullámok.

Remekül teljesítettek a bírók, ahogy azóta is, ha – nincsen meccs.


nso.hu
 

Hozzászólások: