Márványtáblától a jubileumig (1945-1991)

2020-04-29 19:31:20

A magyar játékvezetés történetének újabb jelentős szakaszához érkeztünk: a második világháborút követően a sport — szinte elsőként lép az újrakezdés útjára. A Nemzeti Sportbizottságban a JT-t egy küldött képviselte.

A JT megválasztotta elnökségét. Elnök: dr. Ábrái Zsigmond; alel nők: Mihalicza J., Nagy László, Platt Károly, Zvoiensiky B.; főtitkár: Molnár L., titkár R. Takács J., pénztáros: Mácsai A.: bíróküldő: Gerő Ferenc.

 A bajnokság kettős derbivel kezdődött: az FTC—Vasas mérkőzést Szigeti Gy. (Kallós — Rose); az Újpest— MTK találkozót Barna B. (Rosmann — Zsolt) vezették.

1945. december 22-én a második világháború játékvezető mártírjainak emlékére — a tagság adakozásából —, az akkori MLSZ-székház (Vadász u. 31.) bejáratának falán márványtáblát lepleztek le.

Az emléktáblára vésve a következők olvashatók: „A Magyar Labdarúgó Játékvezetők Testületé örök emlékül azoknak, akik 1939-1945. évben életüket vesztették."

Nem vihettük el minden évben a százharmincnyolc mártír emléktáblájához a kegyelet virágait, mert a tábla is „követte" a magyar játékvezetés - hányatottnak is nevezhető - „sorsát". Az átszervezések, a sűrű költözködések miatt a tábla is el-eltűnt; 1972-ben az MLSZ helyiségeinek felújítása után került a szövetség központi folyosójának falára .. .

Jelentős szerepet töltött be a magyar játékvezetésben Tabák Endre. 1930-ban tette le a játékvezetői vizsgát; 1945-től a Közép-Magyarországi kerületi JT, 1948-tól az akkor önállóan működő országos JT főtitkára.

A ma is alkotóereje teljében levő szakíró tankönyveiből — elsősorban „A zöld gyepen" című három kiadást megért kötetből — sok ezer hazai és külföldi játékvezető tanulta meg a labdarúgás szabályait.

1951-ben az egyik törvényerejű rendelet a testnevelés és sport fejlesztését állami feladattá teszi.

Megalakul az OTSB, megszűnnek a játékvezető testületek (a kerületiek is), helyükbe bizottságok alakulnak, amelyek a Labdarúgó Szövetségekhez kapcsolódnak. Természetesen nem kivétel ez alól az országos JT sem.

Ha képet akarunk alkotni a magyar játékvezetés legutóbbi negyven évéről, akkor — filmes nyelven szólva - „gyors vágásokkal" kell az eseményeket, azok főbb szereplőit felidézni.
Szó sem lehet teljességről, ezt a terjedelem nem engedi meg; marad a keresztmetszet, hátrányaival együtt.

1956 őszén az OTSB kinevezte az Országos Játékvezető Tanács vezetőségét, amely az első taggyűlésen egyhangú bizalmat kapott a tagságtól. Az országos vezetőség elnöke: dr. Ábrái Zsigmond, elnökhelyettes: Nagy Lajos, titkár: Ludwig Antal. A JT-iroda vezetője: Koós Sándor, a mindenki „Szanyi bácsija". Fejből tudta több száz (lehet, hogy ezer) játékvezető, edző, klub címét, telefonszámát; 15 évig bíráskodott, több mint 25 éven át volt tagja a küldőbizottságnak. Szerette a fiatalokat — menedzselte őket. Pillanatok alatt intézkedett; a játékvezetői díjakat zsebből fizette, de soha nem volt egy fillér hiánya sem.

1959-ben a Nemzeti Bajnokság őszi idényének mérkőzéseit 276 bíró vezette. Nevek az ,,A"-keretből: A három Balla: Károly, Béla (testvérek), Gyula (Szolnokról), Harangozó S., Hernádi V., Páldi E. (Pécs), Sipos Szilárd (Miskolc), Fülep Kornél (Debrecen), Virágh Ferenc (Cegléd). Sokat foglalkoztatott játékvezető itthon és külföldön Сеге Gyula; a labdarúgással 1947-ben jegyezte el magát, gyors karriert futott be: 1950-ben NB III, 1952-ben NB II és 1954-ben NB l-es!

1962 februárjában köszöntötték Baranyában a negyvenéves jubileumukat ünneplő Kassai Józsefet és Heiness Jenőt.

Az 1962-ben Chilében megrendezett VII. VB-n az 50 éves Dorogi Andor képviselte a magyar játékvezetői kart. A VB-vel be is fejezte sport- pályafutását. Egyébként az eddigi tizennégy VB-n tiz alkalommal képviselték magyar bírók a testületet. Hertzka Pál (1938. Franciaország), Dorogi Andor (1962), Emsberger Gyula (1970 Mexikó), Németh Lajos (1986), Zsolt István (három alkalommal: 1954, 1958, 1966), és ugyancsak három alkalommal Palotai Károly (1974, 1978, 1982).

Az 1963. évi tatai edzőtáborozáson vezették be az úgynevezett „atlétikus próbákat".

1964 novemberében fejezte be 25 éves pályafutását Hamar Antal szolnoki játékvezető; több mint 100 NB ll-es mérkőzést vezetett.
A Hajdú-Bihar megyei játékvezetők 1965-ben 2084 mérkőzésen bíráskodtak.

Ezerkilencszázhatvanhét: a JT megalakulásának 50 éves jubileuma alkalmával Sir Stanley Rous újévi üdvözletét küldött a magyar játékvezetőknek. „Szeretném a Játékvezető című lapon keresztül legszivé- lyesebb jókivánságaimat küldeni az 1967-es esztendőre a lap olvasóinak, a magyar játékvezetőknek. Ebben az évben Európa valamennyi országa játékvezetői részére tovább szélesedtek a külföldi működés lehetőségei. Véleményem, hogy az 1966-os VB küzdelmeinek játékvezetése magasabb, mint az előző világbajnokságokon. A szabályok magyarázatának szelleme azonban továbbra is igen egyenlőtlen, játékosok, játékvezetők között egyaránt. Az egységesítés érdekében továbbra is folytatnunk kell állhatatos erőfeszítéseinket. Valamennyieknek boldog és eredményes esztendőt kíván: Sir Stanley Rous, a FIFA-elnöke".

Fiatal - 27 éves — játékvezetőtől Horváth Józseftől kellett végső búcsút venni. A dunaújvárosi játékvezető - tragikus körülmények között — hunyt el. A Székesfehérvár— Börgönd vasúti átjárónál a lezárt sorompót megkerülve igyekezett játékvezetői küldési határozatának eleget tenni, amikor az arra robogó személy- vonat halálra gázolta . .. Két kiskorú gyermeket hagyott hátra . ..

A szűkítés ellenére is több mint 160 játékvezetőből állt az 1969. évi országos keret.

A magyar játékvezető társadalom 1969 márciusában gyászolta alapító elnökének Havas Lajosnak végső távozását. Hamvainál megígértük, hogy emlékét megőrizzük.

Tolna megyében alaposan kihasználták a téli szünetet: 72 játékvezetőt képeztek ki. S. Lászlóné személyében női játékvezetője is lett a megyének.

 Az 1970/71-es FIFA-keret Almási János, Bircsák Gusztáv, Biráczky János, Emsberger Gyula, Petri Sándor, Vízhányó László, Zsolt István.
 A Komárom megyeiek Pe tőházán tartották edzőtáborukat; az események között szerepelt Emsberger Gyula élménybeszámolója az 1970-es mexikói VB-ről.

A játékvezetői dijak ekkor a következők voltak: NB I 140,— Ft (partbíró 80,—); NB I В 110,- Ft (pb. 70,-); NB II 90,- (pb. 55,-); NB III 60,- (pb. 35,-).

Szabolcsban 1970-ben „megyei szinten" kevés volt a játékvezető: 56-an voltak. Okát a rossz közlekedési viszonyoknak, a mérkőzések veszélyes légkörének, és az alacsony megyei játékvezetői díjaknak tulajdonították.

1971 tavaszán országos értekezletet tartott az MLSZ, amelyen foglalkoztak a játék- vezetés időszerű kérdéseivel is. Az elhangzottak alapján az a következtetés vonható le, hogy minden ország játékvezetői kara nagymértékben felelős hazája labdarúgásának színvonaláért.
Ennek az évnek a végén tette le a sípot Zsolt István, aki 34 évet töltött labdarúgó- pályákon; Vadas György több évtized sok-sok nehéz mérkőzése után búcsúzott. A játék- vezetés mindkettőjük napi életének szerves része volt.

1972: Az országos játékvezetők tatai edzőtáborozásán felszólalt az MLSZ-főtitkára: kihangsúlyozta, hogy a szövetség és a JT zavartalan, jó munkakapcsolatot tart fenn; a JT szakmai önállósággal rendelkezik. A játékvezetőknek a jövőben is komoly szerepet szánnak.

A Somogy megyéhez tartozó siófoki (1973-ban járási) alszövetséghez 74 csapat tartozott. Mérkőzéseik vezetésére nem állott rendelkezésre megfelelő számú játékvezető; ezért Pintér Lajos alelnök, munkatársaival, elsősorban dr. Kasza Gyula (t) orvossal, 1973-tól rendszeresen szervezett alapfokú játékvezetői tanfolyamokat. Elérték azt fis, hogy a vizsgák után 8-10 játékvezető a „pályán maradjon"; többen ma is bíráskodnak: Sipos L., Vaskó F., Sárközi F., Balog F., Miskei L.

1973. április 14-én a Ganz-Mávag—Várpalotai Bányász NB I/B-s mérkőzés bírája Vecsera János a 42. percben - tragikus hirtelenséggel - a sportpályán, vezetés közben meghalt. A fiatal, 36 éves, jó megjelenésű és egyéniségű sportembert sokan ismerték és szerették, mert erényes sport- emberi tulajdonságai voltak. Védte a tiszta játékot.

Az 1973—74-es bajnokságot a sárga lapok eltörlésével kezdték. A két évvel korábban bevezetett rendszer módosítását ,,a játékvezetők érdekében hozott intézkedésnek" minősítették!? Az intézkedés heves szakmai vitát váltott ki az ország játékvezetői körében.

1973. szeptember 3-7. között rendezték meg Tatán az országos edzőtábort, miután 1953-ban került sor első ííben a tatai edzőtábor megtartására, ez a huszadik, jubileuminak számított.

1974 kezdetén lépett hivatalába az MLSZ új elnöksége Kutas István vezetésével; 1/74. sz. határozatában a JT irányításával Zsolt Istvánt bízta meg, aki dr. Szilágyi Györgyöt váltotta fel e poszton.

A játékvezetés hazai gyakorlatában a nemzetközi előírásoktól eltérő módszerek kerültek bevezetésre. A FIFA-fő- titkára dr. H. Käser már márciusban észrevételt tett, és magyarázatot kért az eltérésekre Többek között ezt írta levelében: „a játékvezetőknek szigorúan be kell tartaniok a szabályokat.

Arról van szó, hogy a szabályokat világszerte egységesen kell alkalmazni, s nincs helye »nemzeti« külön utasításoknak."
Az MLSZ csak májusban(f) válaszolt, arra hivatkozva, hogy „bizonyos időt vett igénybe a tények tisztázása." Továbbiakban megállapítja: „Néhány erélyes intézkedésünk jóvoltából ma már rend van a pályákon, a játékosok a szabályok adta lehetőséget használják ki... Helyreállt a rend a nézőtereken is."

Frankfurtban Dr. Joao Havelange-t választották meg a FIFA elnökének. Hatvannyolc szavazatot kapott, ötvenketten ellene voksoltak.

А X. VB-n a magyar játékvezetést Palotai Károly képviselte.

A hazai játékvezető keretek 1974-től alaposan megváltoztak: az NB l-nek 17; a díj mérkőzésenként 500,- Ft; NB II 26 (250,-); NB JH 59 (150,-). Volt egy 14 tagú part- bírói keret is.

1975 júliusában a „Játékvezető" című lap (XIV. évf.) a „Labdarúgás" méllékleteként jelent meg, új köntösben.

Az 1975—76-os FIFA-keret: Halász Mihály, Hámori László, Müncz György, Nagy Béla, Palotai Károly, Petri Sándor, Somlai Lajos.

1976 januárban az NB l-ll keretek Verebes József edző irányításával Csillaghegyen alapoztak; 5 nap alatt 55 ezer métert futottak. Az

1978-79. évi országos játékvezetői keret „rangidőse" Marton László; a legfiatalabb tagja: a ma is bíráskodó Kurmai László volt.
Az 1978-as sikertelen argentínai VB-szereplés ismét „új fejezetet" nyitott a magyar labdarúgás életében: év végén az OTSFf elnöke négy évre egy 17 tagú „új" elnökségnek adta át a megbízó leveleket, a testület elnöke: Szepesi György. Engem — az elnökség tagját - megbíztak a JT veztésével.

A megelőző négy évben különböző kísérletek történtek a játékvezetés színvonalának emelése érdekében, főleg az első időszakban mutatkoztak a törekvések látszólagos eredményei. Az alapvető kérdés - a hazai labdarúgás segítése - viszont nem oldódott meg. A labdarúgás szabályait vagy nem, vagy csak torzítva alkalmazták. A FIFA—JB Buenos Airesben ismét foglalkozott az eltérő „magyar szabályalkalmazással", további vizsgálatot tartott szükségesnek! A JT új vezetősége, amelynek tagjai voltak: dr. Szilágyi György (UEFA-tag), Szlávik András (t), Kaposvári József, dr. Neuber Alajos; a titkár: Temesvári János a szabálytorzítások felszámolását, a szakmai és nevelő(utánpótlást is biztositó) munka meghonosítását tartotta elsőrendű feladatának. Ez utóbbi cél elérése érdekében bevezette a játékvezetők követelményrendszerét, mint a minősítés, keretbesorolás alapját. Az 1979-es tatai edzőtáborozáson részt vett F. Seipelt (t) az UEFA—JB elnöke, és megnyugvással vette tudomásul, hogy a magyar játékvezetők ismét a mindenkor érvényes szabályok szerint bíráskodnak.

A FIFA-keretbe az 1979-80-as évre a lehetséges 7-tel szemben csak 5 hazai bíró került jelölésre. Az NB l-nek 18, az NB fl-nek 60 tagja volt.

40 éves játékvezetői pályafutását ünnepelhette Páldi Ede az utánpótlás bizottság akkori vezetője.

Az 1980-81-es FIFA-keret újból 7 tagú!
130 budapesti és vidéki játékvezető, valamint ellenőr vett részt a Budapest Sport- csarnok építési munkáiban; szabad szombatjukat „áldozták" erre.

Az MLSZ elnöksége 1980 decemberében foglalkozott a játékvezetés helyzetével; 68/1980. (10. 08.) sz. határozatában a JT-t „dicséretben részesítette a kétéves munkáért." De „ajánlásaiban", főleg a játékvezetői kereteknél beleszólást igényelt. Ez pedig kifejezetten olyan kérdés, amely a JT szakmai önállóságát sérti. Az említett „igény" vezetett később zavarokhoz, ellentétekhez. - Nemzetközi tanfolyamot szervezett a JT Szarvason 1981. július 19-25-e között. A rendezvényt az UEFA- tanfolyam „főpróbájának" tekintették. Erre egyébként a spanyolországi VB után Keszthelyen került sor. Az UEFA kétévenként rendezi meg az európai éljátékvezetők tanfolyamát. Első Ízben került arra sor, hoqy „kelet-európai" országot bíztak meg a tanfolyam megszervezésével. Ezt a magyar JT elismerésének is tekinthetjük. А VI. tanfolyamon megjelentek az UEFA akkori vezetői dr. Artemio Franchi (t) elnök, Hans Bangerter főtitkár és a JB tagjai. Elismerően szóltak az előkészítésről és a program pontos lebonyolításáról. Nem veszett kárba a hároméves előkészítő munka.

1982 decemberében — lemondás folytán - Szlávik András kapott megbízást a JT vezetésére; csak „pályamódosítást" tervezett a JB-ben.

1983 novemberében fejezte be aktiv játékvezetői pályafutását az akkor 48 éves Palotai Károly. Nem szakadt el ezután sem a játékvezetéstől: idehaza JT-tagjo, a FIFA-ban előbb instruktor, majd 1990 decembere óta a FIFA-JB tagja.

Súlyos betegség következtében elhunyt Kasza Ferenc, a Csongrád megyei JT elnöke.

Dr. Ábrái Zsigmondnak a szíve 1984 nyarán felmondta a „szolgálatot", az a szív, amely a labdarúgásért, a játékvezetésért dobogott. A 91 éves korában eltávozott nagyszerű ember hosszú időre a magyar játékvezetők példaképe marad.

Az 1986-os mexikói VB kudarcot jelentett válogatott csapatunk számára.

Az elmúlt négy év sistergő változásokat hozott szervezetben, személyekben egyaránt, a szövetség és a labdarúgás életében. Ezek érintették a játékvezetőket is. Fordulatot jelentett az 1989. május 29-j országos játékvezetői értekezlet, amely a jelölőbizottság javaslata alapján választotta meg a testület elnökségét. Elnök: Nagy Miklós, volt FIFA-játékvezető, helyettese: Palotai Károly. A Fővárosi cégbíróság jóváhagyta a Játékvezető Testület működési engedélyét, s ma önálló jogi személyként a Magyar Labdarúgó Szövetséggel mellérendeltségi viszonyban állva, alapszabály szerint végzi tevékenységét. Negyven év utón a játékvezetők ismét magukénak mondhatják testületüket.