Az önállóság útján (1917-1939)

2020-04-29 19:28:06

A bírótestület megalakulásáról a legilletékesebb — az első elnök - Havas Lajos így emlékezett: „A harctérről se- besülten hazakerültem, bejártam a szövetségbe, birókép- zéssel és vizsgáztatással igyekeztem a biróhiányon segíteni.

Azt mondták, hogy „gyártottam" a bírókat. Hamarosan felmerült (nem először) egy testület alakítása. Mint a Bi- róbizottság elnöke és a szövetség alelnöke ezen igényt bejelentettem; az MLSZ-veze- tősége azonban előbb erélyesen ellenzett. A sokaság kívánságát viszont nem lehetett elnémítani. Alapszabályt készítettünk, melyet az illetékes hatóság jóvá is hagyott: megkaptuk a működési engedélyt, összehívtuk az alakuló közgyűlést, amely engem választott elnökévé. Megalakulásunkat levélben bejelentettük a Szövetségnek, amelyet most már tudomásul vett. A korábbi bírálóbizottságot megszüntették." Nevek az első elnökségből: Kiss Gyula alelnök; a titkári beosztásban — rövid idő alatt - többen is váltották egymást: Rojkó Béla, Kiss Menyhért, Salczer Alfréd; Gero Ferenc pénztáros. Havas Lajost az elnöki székben Fischer Mór követte, majd Langfelder Ferenc, Szüsz Hugó, Sulczer Vilmos állt a testület élén.

A vidéki alosztályok bíróelnökei: Chemez Rezső, Horváth Pál, Machó Ferenc, Kann Ferenc, dr. Pfeifer Márk, és Szűcs Aladár.

A bíráknak, mint a testület tagjainak „nyilatkozatot" kellett aláírniok, két ajánló „ellenjegyzésével", amelyben kijelentették a következőket: „Futballbiróvá való minősítésem esetén alávetem magam a birótestület és az MLSZ szabályainak, s pontosan teljesitem mindazon kötelezettségeket, melyeket a szabályok előírnak, a mérkőzéseken mindenkor a legjobb tudásom szerint igazságosan - minden klubszemponton, rokon- és ellenszenven felülemelkedve fogok bíráskodni.
Aláírás nélkül ma is elvárható követelmény.

E korszak egy kedves alakja Orova Henrik —, de csak úgy Ismerték szerte az országban: „Heimi". Nem tudni tőle származlk-е a bíró mérkőzés előtti bemutatkozása, amely így hangzik: „Szemüvegem van! Szüleim nincsenek! Nem megyek sehová.

Érdemes megvizsgálni, hogy milyen lehetősége volt a tízes-húszas évek játékvezetőinek arra, hogy a szakmai-elméleti ismereteket megszerezhessék? A játék szabályait elsőnek magyar nyelven Bél у Mihály írta meg. A szerző eredeti magyarsággal fordítja az angol kifejezéseket; például a kirúgást „elrúgásnak", a gólt „berepitésnek". 1925- ben megjelent a „Football- könyv” Kiss Menyhért szerkesztésében, az ára 30 000 korona volt! Ezt követte 1929- ben a Magyar Futballbírák Évkönyve. Csak a harmincas évek második felében, illetve a negyvenes évek első éveiben kiadott szabálykönyveket tekinthetjük olyan kiadványoknak, amelyek a szakmai ismereteket korszerűen magyarázzák.

Az MLSZ 1926. január havában megtartott közgyűlése határozatot hozott a professzionizmus bevezetésére.

A BT kapcsolata a profiszövetséggel nem volt súrlódásmentes. A profiegyesületek egymás között elintézték a vezető bíró kiválasztását, sőt vétó joguk is volt. Egy 25 főből álló keret vezette a profi mérkőzéseket. Néhány név: dr. Ábrái Zs., Boronkai G., Hertzka P., Ivancsics M., Kann F., Klug F.

1930. január 7-én a magyar királyi belügyminiszter jóváhagyta a BT alapszabályát. A Testület céljait az 5. § — többek között - így határozta meg: „a magyar labdarúgósport fejlesztése, játékbirák nevelése, minősítése, képesítése, állandó oktatása, továbbképzése, a bíráskodás szabályszerű ellátása, az egységes bíráskodás meghonosítása .. . bíráknak kiküldése külföldi mérkőzések vezetésére.

A célokat és feladatokat tekintve érdemes egy rövid összehasonlítást tenni a mai játékvezető Testület alapszabályában foglaltakkal: „A Testület célja: a játékvezető szakmai felkészültségének
emelése; . .. kapcsolatok ápolása és fejlesztése a nemzeti labdarúgó-szövetségek játékvezető testületéivel; ... elvégzi a játékvezetői-ellenőri keretek tagjainak minősítését . szervezi és ellenőrzi a játékvezetésre vonatkozó jogszabályok és határozatok végrehajtását ..."

Zavarba jöhet az, aki a BT „címjegyzékét" akarja összeállítani; mert tizenegy helyen tanyáztak a bírók.

1931. november 19-én hangzott el a rádióban a BT részéről „A futball, a közönség és a biró" című előadás.

Ezerkilencszózharmincket- tőben egész éven keresztül tartó tárgyalások eredményeként új egyezményt kötött az MLSZ és a Magyar Futbáll- bírák Testületé. Ez lényegében megegyezik a régivel, amit korábban a BT felmondott.

- A testület szervezeti felépítése alosztályokból állt. Az országos JT egyúttal a budapesti alosztályt is jelentette.

Taglétszám 1939-ben minősítési fok szerint: III. fokú — 176; II. 270; I. 340; gyakorló játékvezető 182; összesen 968. (A legmagasabb bírói fokozat a III. fokú.)
Negyven évvel később — 1979-ben: NB I. 20; NB II. 82; megyei játékvezetők száma: 1121; járásokban működők — 2560.

1939-ben felfüggesztik ar MLSZ és a JT autonómiáját, kormánybiztost neveznek ki.