Egy hazánkban működő "kis" amatőr játékvezető vagyok. Szeretnék egy-két gondolatot megosztani a megyékben működő játékvezetéssel kapcsolatban, ott is leginkább a küldésekkel kapcsolatban. Sajnos nagy probléma a megyékben is, hogy a fiatal kollégák egyre inkább az elnyomás szélén vannak, tehát a küldések esetén a koma-haver, rokon, ismerős, baráti viszony érvémnyesül. Mindig azt hirdetik az év elején induló jv toborzókban, hogy milyen jó lehetőség, egy hivatás vagy inkább egy életforma. Igaz is lehetne, ha nem vennék el a lehetőséget azon emberektől, akik igazán szeretik is csinálni nem csak a pénz hajszolása érdekli. Továbbá el kellene gondolkodni a működési díjak reformálására is. Napjainkban amilyen működési díjak jellemzik az amatőr labdarúgást, az szó szerint egy vicc kategória. Gyakorlatilag egyfajta tiszteletdíjakért működnek a jv-k. Nem is csoda, ha a fiatalok a működési díjak, valamint az egész szervezeti, küldési "fejetlenség" és hátszél jellemezte rendszerben nem kívánnak részt venni. El kellene gondolkozni a rendszer egészén, hiszen ennek így hosszútávon semmi értelme nincsen, nem fog eredményre vezetni.

 

További probléma, hogy a küldések nincsenek racionalizálva, tehát a már említett hátszéllel rendelkezők mérkőzés számának többlete figyelhető meg, amely egy idő után már akár frusztráló is lehet a többi jv-vel szemben. Szót kell ejteni, hogy a megyei jv keretek kialakításának semmilyen lényegi értelme nincsen. Miért is kell megyei 1, megyei 2. és megyei egyéb kereteket kialakítani? Az lenne a legikább célravezető, ha minden kolléga működhetne az adott megye bajnokságáiban, hiszen miért kell kivételt tenni X és Y között, elvégre ugyanazt a tanfolyamot és képesítést szerezte meg. Ezzel is lehetne a motivációt egy kicsit nagyobb mértékben fenntartani. Egy példa: ha tegyük fel X személyt mindig megyei 3. osztályú mérkőzésre küldik az a személy egy idő után el fogja veszíteni a motivációját, hiszen érdektelenné válik számára az egész játékvezetés. Egy játékvezetőt nem csak a pénzzel lehet motiválni, hanem a küldések számával, de főleg a minőségével. Ezért is kellene átgondolni a megyei keretek értelmét és hasznát. Végül, de nem utolsó sorban: Mindenkinek meg kell adni a lehetőséget, mert akkor lehet hosszútávon üzemeltetni egy szervezetet, ha motivációját elveszíti, érdektelenné válik és onnantól kezd bomlani a "mag".

 

Üdvözlettel:

Egy Játékvezető